Lettország 10 millió euróval (3,8 milliárd forint) járul hozzá ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében 800 ezer tüzérségi lövedéket terveznek beszerezni az Európai Unión kívüli országokból Ukrajna számára – közölte kedden Evika Silina lett miniszterelnök és védelmi minisztere, Andris Spruds.

Hozzátették, hogy a balti ország júniusban nagyjából ezer drónt is átad a kijevi vezetésnek.

Kijev hónapok óta tüzérségi lőszerek hiányára panaszkodik, ami miatt több helyen is egyre nehezebben tudja tartani a frontot.

Az ukrán hírszerzés főnöke, Kirilo Budanov most azonban azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv megyében stabilizálódott a harci helyzet, az ukrán erők visszaszorítják az ellenséget a területről, az északkeleti, Oroszországgal úgyszintén határos Szumi megyében pedig még nem észlelték az orosz hadsereg aktivizálódását.

A hírszerző tiszt szavai szerint a harkivi régióban az orosz határ mentén zajló katonai művelet jelenleg is tart. “Nem igaz viszont az, hogy az ellenség jelentős sikereket ért el” – szögezte le. A térségben kialakult helyzetet azonban meglehetősen feszültnek nevezte, amely “nagyon gyorsan változik”. “Tegnap estétől azonban véleményem szerint erőteljes tendencia mutatkozik a stabilizáció felé” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az orosz erőket már sikerült megállítani azokon a vonalakon, ameddig előre tudtak nyomulni, az ukrán csapatok pedig kezdik onnan is visszaszorítani őket.

“Ami Szumi megyét illeti, az oroszok tulajdonképpen már a kezdetektől terveztek egy hasonló műveletet ezen a területen. Jelenleg kis csoportokat állomásoztatnak a határ menti térségben az orosz oldalon, de a helyzet még nem tette lehetővé számukra, hogy aktív lépéseket tegyenek, és megkezdjék tervük végrehajtását” – fejtette ki.

Budanov értékelése szerint az orosz hadsereg támadó erői a harkivi régióban nem elegendőek egy előrenyomuláshoz Ukrajna mélyébe. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az oroszok “még nem vetették be a harcba összes erejüket. Úgy gondolom, hogy az elkövetkező napokban mindent felhasználnak, utána be kell vetniük tartalékaikat” – tette hozzá. Szerinte az orosz hadsereg nem tud semmilyen ütközőövezetet kialakítani a térségben. A hírszerzés főnökének véleménye szerint az oroszok a Harkiv megye elleni támadással a Donyec-medencei frontról akarják elterelni a figyelmet. Olekszandr Litvinenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának becslése szerint az orosz hadsereg mintegy 50 ezer katonát összpontosított a harkivi régió határán. Litvinenko az AFP-nek adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézet – megjegyezte, hogy szerinte a megye székhelye, Ukrajna második legnépesebb városa, Harkiv ellen jó eséllyel nem indít újból támadást Oroszország.

Az ukrán vezérkar a közösségi oldalakon közzétett közleményében biztosított afelől, hogy Harkiv megyében folyamatosan erődítmények és aknák telepítésén dolgoznak a térséget védő ukrán katonák túlélőképességének növelése érdekében. A vezérkar tájékoztatása szerint 2024-ben csak a harkivi régióban több tízezer aknát telepítettek.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy kedden az orosz támadások következtében két helyi lakos – egy 80 éves nő és egy 83 éves férfi – vesztette életét Vovcsanszk városban, illetve az egyik közeli faluban.

Később a kormányzó arról tájékoztatott a Telegramon, hogy több orosz csapás ért lakóépületeket a megyeszékhely, Harkiv központjában. A belügyminisztérium eddigi adatai szerint legkevesebb 16 ember sebesült meg, köztük három gyerek. A légierő előzőleg figyelmeztetett arra, hogy orosz irányított légibombákkal indítottak támadást a harkivi régióra.